Béla Zsolt Poradie kníh

„Negyven éve parancsol nekem az anyám… Már gyerekkoromban abból indult ki, hogy rendkívül ostoba vagyok…” Viktor negyvenéves gazdag zsidó ügyvéd Budapesten, az 1930-as évek elején. Felnőtt férfi, aki rettegi és szolgálja anyját. Ügyvéd és cégtulajdonos, aki gyűlöli és szolgálja főnökét. Dúsgazdag férj, aki kívánja és szolgálja feleségét. Tekintélyes nagybácsi, aki a fizikai félelemig féli Németországból hazatért félzsidó-félnémet unokaöccsét… Vágyak, elfojtások, szexuális perverziók, pénz, mocsok és a polgári Budapest. Zsolt Béla, a magyar regény aranykorának egyik legnépszerűbb írója Házassággal végződik címmel nemrég megjelent bestsellere után újabb sikerkönyvében is a pesti zsidó és keresztény társadalom viszonyait, iszonyait boncolja – fájdalmas, szórakoztató, néhol szinte már pornográf stílusban. És ami döbbenet: Zsolt Béla, ez a tipikus pesti kávéházi figura, 1936-ban írott regényében megérezte és megírta azt, amit szinte senki sem vett észre. Vagy nem mert észrevenni…

»Wer durch dieses Buch hindurch gegangen ist, wird mit Béla Zsolt ein anderer sein.« Andreas Breitenstein in der ›Neuen Zürcher Zeitung‹ Als der jüdisch-ungarische Journalist Béla Zsolt im September 1939 von Paris aus die Flucht plant, werden ihm die neun Koffer seiner Gattin zum Verhängnis. Frau Zsolt, Bürgerstochter aus der Provinzstadt Großwardein und entschiedene Anhängerin des »Kults der Gegenstände«, kann sich nicht von ihrem Besitz trennen. Der einzige Zug, in dem sämtliche Koffer Platz finden, ist der Zug zurück nach Budapest, der Zug ins Verderben. Die nächsten Jahre vergehen mit Arbeitsdienst an der Ostfront, Gefängnis und Ghetto. Während schließlich im Spätsommer 1944 auf dem Hof der Ghettokaserne von Großwardein ein letztes Mal wie eine Vision die neun Koffer der Frau Zsolt unter den Blicken von tausend eingekerkerten Juden vorbeiziehen, stehen auf dem Rangiergleis schon die Waggons für Auschwitz bereit. In den quälenden Tagen des Wartens erzählt Zsolt dem Ghettokollegen Friedländer seine Geschichte.