Viac o knihe
András építészhallgatóként hirtelen csöppen a ’30-as évek Párizsi bohéméletébe, majd a századközép világégésének sodrásában találja magát, miközben az egyetlen szerelembe kapaszkodik: Klárába. Klára, aki még szinte gyermek, a szélsőséges eszmék elől menekül Magyarországáról Párizsba, és ott felnőtté válik, miközben megismeri Andrást, és életük összefonódik. Tamás és Ibolya a háború gyermekei, akik szüleik harcait figyelik, miközben olyan emlékekre tesznek szert, amelyek generációk sorsát formálják, és amelyeket sem az óceánnyi távolság, sem az idő nem moshat el. A regény magával sodor, felkavar, kétségbe ejt és megvigasztal, miközben visszaadja az életbe és az emberségbe vetett hitünket. Arról mesél, hogy minden ember egyedi és megismételhetetlen, és szükségünk van valakire a boldogsághoz. A történetben a magyarok nem fogadják el a totális diktatúrát, ragaszkodnak nyelvükhöz, és a győzelemért harcolnak. Több mint egy éve olvastam ezt a megrázó, vizuálisan is sodró remekművet, amely valóban „nagy regény”, és örömmel látom, hogy egy magyar kiadó felfedezte és kiadta.
Nákup knihy
Láthatatlan híd, Julie Orringer
- Jazyk
- Rok vydania
- 2011
- product-detail.submit-box.info.binding
- (pevná)
Platobné metódy
Tu nám chýba tvoja recenzia
- Titul
- Láthatatlan híd
- Jazyk
- maďarsky
- Autori
- Julie Orringer
- Vydavateľ
- Libri
- Rok vydania
- 2011
- Väzba
- pevná
- Počet strán
- 656
- ISBN10
- 9633100607
- ISBN13
- 9789633100608
- Série
- Štítky
- Beletria, Historické téma, Romantika, Láska, Rodina, Priateľstvo, Vojnová próza, Vojny, Druhá svetová vojna, Úmrtia, Tajomstvá, Židia, Minulosť, Holokaust, Paríž, Štúdium, Maďarsko, Budapešť
- Pôvodný názov
- The invisible bridge
- Hodnotenie
- 4,15 z 5
- Anotácia
- András építészhallgatóként hirtelen csöppen a ’30-as évek Párizsi bohéméletébe, majd a századközép világégésének sodrásában találja magát, miközben az egyetlen szerelembe kapaszkodik: Klárába. Klára, aki még szinte gyermek, a szélsőséges eszmék elől menekül Magyarországáról Párizsba, és ott felnőtté válik, miközben megismeri Andrást, és életük összefonódik. Tamás és Ibolya a háború gyermekei, akik szüleik harcait figyelik, miközben olyan emlékekre tesznek szert, amelyek generációk sorsát formálják, és amelyeket sem az óceánnyi távolság, sem az idő nem moshat el. A regény magával sodor, felkavar, kétségbe ejt és megvigasztal, miközben visszaadja az életbe és az emberségbe vetett hitünket. Arról mesél, hogy minden ember egyedi és megismételhetetlen, és szükségünk van valakire a boldogsághoz. A történetben a magyarok nem fogadják el a totális diktatúrát, ragaszkodnak nyelvükhöz, és a győzelemért harcolnak. Több mint egy éve olvastam ezt a megrázó, vizuálisan is sodró remekművet, amely valóban „nagy regény”, és örömmel látom, hogy egy magyar kiadó felfedezte és kiadta.