Tento plodný autor písal rozsiahle diela v čínštine aj angličtine. V 30. rokoch 20. storočia založil niekoľko čínskych časopisov zameraných na sociálnu satiru a západnú žurnalistiku. Jeho tvorba sa vyznačuje hlbokým záujmom o čínsku kultúru a históriu, ktoré predkladá západnému čitateľovi s jedinečnou citlivosťou. Lin sa venoval literárnemu prekladu, čím sprístupnil čínske majstrovské dielo širšiemu publiku. Jeho diela často skúmajú tému identity a stret kultúr.
A notable aspect of this work is its bold critique of Western racism and imperialism, diverging from Lin Yutang's earlier writings. Published during World War II, the book reflects urgent themes of its time, urging readers to confront pressing global issues with clarity and simplicity. Yutang emphasizes the necessity of honest discourse in the face of impending conflict, making this a significant contribution to wartime literature and a call for critical reflection on societal values.
Après Enfances chinoises, voici le deuxième tome d'Un moment à Pékin, considéré par la critique comme le meilleur roman de Lin Yutang. Et si l'écrivain a choisi de déployer une vaste fresque romanesque à travers l'histoire entrelacée de clans familiaux, c'est que la famille est " le miroir où se réfléchit ce qui se trame dans la société tout entière ". Rien n'est plus vrai en ce moment clé du début du XXe siècle, où le destin de la Chine bascule. Les événements s'accélèrent, allant de la chute du régime mandchou à l'invasion japonaise, et personne ne peut échapper aux remous de l'histoire, ni aux choix qui s'imposent. S'enrichir par le trafic de l'opium, s'enthousiasmer pour les idées nouvelles, rejoindre les manifestations étudiantes malgré la sanglante répression, affronter les changements et, encore et toujours, aimer, croire en l'homme et en sa capacité de défendre sa liberté et ses rêves. Car, ainsi que le découvre Moulane au milieu des privations et des souffrances des réfugiés, " il n'existe pas de catastrophe si grande que l'esprit humain ne puisse s'élever au-dessus d'elle, et, par son ampleur même, la transformer en quelque chose de grand et de radieux ".
"A mai Kína egyik legfontosabb mozgalma az, hogy fiatal kínai intellektuellek felfedezik tulajdon hazájukat. Egy nemzedékkel előbb még a legprogresszívebb apák is izgató elégedetlenséget kezdtek érezni saját hazájuk iránt. Tudatában voltak annak – igazában rájuk erőszakolták ezt a tudatot –, hogy az a Kína, amelyet a múltban ismertek, nem állhat meg a Nyugat veszedelmes és agresszív modernségével szemben. Nem annyira a politikai modernségre gondolok, mint a közgazdasági, nevelésügyi és katonai események menetére. Ezek a kínai apák, a mai kínai nemzedék apái voltak az igazi forradalmárok. Megsemmisítették a régi dinasztikus kormányzást, hihetetlen gyorsasággal megváltoztatták a nevelési rendszert, fáradhatatlan buzgalommal tervezték meg és állították talpra a modern kormányzás kereteit. Semmiféle régi császári kormány nem hajtott végre ilyen erőszakos gyorsasággal ily roppant változásokat ilyen nagy országban. A változásoknak ebben a légkörében nőtt fel a mai Kína intellektuális ifjúsága.”
Was ist eine Erzählung anderes als ein Geplauder - ein kleines Gespräch wie schon der Name Schiaoschuo besagt? So, Leser, leih dein Ohr diesem Geplauder, wenn du nichts Besseres zu tun hast.Diese Erzählung ist weder eine Apologie des zeitgenössischen Lebens in China noch ein Exposé darüber, wie es so viele der neuerdings erscheinenden Romane des ,Dunkeln Vorhangs' zum Inhalt haben. Weder ist sie eine Verherrlichung unserer alten Lebensformen noch eine Verteidigung unserer neuen. Es ist lediglich eine Erzählung von der Art und Weise, wie Männer und Frauen unserer Tage aufwachsen und miteinander zu leben lernen, wie sie lieben und hassen, streiten und vergeben, leiden und sich freuen; wie sich gewisse Lebensgebräuche und Denkformen gebildet haben, und wie sie alle - darüber hinaus - sich den Umständen dieses irdischen Lebens anpassen, in dem die Menschen streben und ringen, aber die Götter herrschen. L. Y.
