István Fekete bol maďarský autor, známy najmä pre svoje diela určené pre mládež a zvieracie príbehy. Jeho tvorba sa často zameriavala na témy prírody, dospievania a dobrodružstva, pričom opisovala chlapcov prežívajúcich letné prázdniny v autentickom prírodnom prostredí. Tieto príbehy často zahŕňali vedenie staršími postavami a objavovanie životných lekcií. Feketeho diela sa vyznačujú silným vzťahom k prírode a zručným zobrazením mladosti.
Budapeštiansky gymnazista Julo Ladó, odchádza na prázdniny k ujovi Štefanovi k Balatonu, aby ho vraj počlovečil. Pravda, nie je to Balaton s krásnymi plážami a luxusnými hotelmi. Je to oblasť mokradín pri vtoku rieky Zaly do jazera, prírodná rezervácia vtáctva. A tak Julo každý deň obdivuje a objavuje krásy prírody, poznáva tajomný "tŕňový hrad"...
Voľné pokračovanie knihy Najkrajšie prázdniny. V Budapešti šarapatí chrípka a posthihna aj hlavného hrdinu knihy Jula. Rodinná rada rozhodne, že by mal stráviť zimné prázdniny na vidieku u uja Štefana, kde je zdravé prostredie. Spolu s verným kamarátom Vojtom nasadajú do vlaku smer vidiek, preč zo smutnej Budapešti.
Egy vakáció története elvenedik meg a regény lapjain, mégpedig egy olyan vakációé, amilyenről minden fiú álmodik. Két pesti diák -Tutajos és Bütyök – a Kis-Balaton sás- és nádrengetegében tölti a szünidőt, Matula Gergelyt, az öreg pákászt bízzák meg a fiúk nevelésével. Gergő bácsi, aki úgy ismeri a nádak, sások, tocsogók és tavak vadregényes vidékét, mint a tenyerét, szárnya alá veszi a városi gyerekeket, és kijáratja velük a természet és valóság nehéz, de sok örömet, igaz élményt tartogató nyári iskoláját. Halászat, vadászat, egy kis híján tragikus kimenetelű nyári vihar, a török időkbeli Tüskevár felfedezése, egy leheletfinoman bontakozó gyerekszerelem – csak úgy rohannak a napok. Mire a vakáció véget ér, a két fiút szinte kicserélték, búcsújuk a berektől fájó, de nem végleges: a téli szünidőben visszajönnek
Etablierung in der Gesellschaft, Attitüden, Vitalität der Germanismen Rozpowszechnienie, postawy spoeczne wobec lszczyzny, ywotno germanizmów w lekcie lskim
Die Analyse untersucht die Verwendung von Schlesisch und Polnisch in Oberschlesien und korreliert unterschiedliche Sprachpräferenzen mit soziobiographischen Aspekten der Sprecher. Zudem wird die aktuelle Vitalität von Germanismen betrachtet, die bis zum Ende des Zweiten Weltkrieges in das Schlesische eingeflossen sind.
