Vörös Ferenc Knihy

2004-ben jelentette meg a Kalligram Kiadó Vörös Ferenc négy nyugat-szlovákiai település családneveiről írt monográfiáját (Családnévkutatások Szlovákiában). A Nyelvek és kultúrák vonzásában az előző munkának egyszerre szerves folytatása és kiegészítője, hiszen ugyanannak a négy településnek (Balony, Diósförgepatony, Kiscétény és Nagycétény) és ugyanannak az időszaknak a keresztnevei állnak vizsgálatai központjában. Ezt a névtípust – az egyének által viselt neveket, más szóval: keresztneveket – úgy mutatja be a szerző, mint kulturális képződményeket, amelyek népek, társadalmak, műveltségek, hagyományok évszázados kapcsolatrendszere által nyerték el az egyes nyelvekben mai formájukat. Ennek következtében zárványként őrzik mindazt, ami az idők során az őket használó közösségekben végbement. A kötet olyan, eddig kevésbé tárgyalt témakörökre és összefüggésekre irányítja rá a figyelmet, amelyek nemcsak a tudományos kutatás, hanem a nevek és saját múltjuk, jelenük iránt érdeklődő szélesebb közönség érdeklődésére is méltán tarthatnak számot.

2004-ben jelent meg a kiadónk gondozásában a szerző négy nyugat-szlovákiai település családneveiről írt monográfiája. A Nyelvek és kultúrák vonzásában (I. rész, Kalligram, 2011) az előző munkának egyszerre szerves folytatása és kiegészítője, hiszen ugyanannak a négy településnek (Balony, Diósförgepatony, Kiscétény és Nagycétény), és ugyanannak az időszaknak a keresztnevei állnak vizsgálata központjában. Ezt a névtípust – a keresztneveket – úgy mutatja be a szerző, mint kulturális képződményeket, amelyek népek, társadalmak, műveltségek, hagyományok évszázados kapcsolatrendszere által nyerték el az egyes nyelvekben mai formájukat. Ennek következtében zárványként őrzik mindazt, ami az idők során az őket használó közösségekben végbement. A kötet olyan, eddig kevésbé tárgyalt témakörökre és összefüggésekre irányítja rá a figyelmet, amelyek nemcsak a tudományos kutatás, hanem a nevek és saját múltjuk, jelenük iránt érdeklődő szélesebb közönség érdeklődésére is méltán tarthatnak számot.

A kötetben található 370 térképlap bepillantást enged a Magyar családnévatlasz több mint öt éve tartó, jelenleg is folyó munkálataiba. A most közzétett kartogramok alapján két időszelet viszonylatában tájékozódhatunk: a 18. századból az 1720-as országos összeírás közel 180 ezer adózójának névadatára támaszkodva tanulmányozhatjuk a kor tizenöt leggyakoribb családnevének téri eloszlását. A jelenkori korpuszból alapvetően a magyarországi népesség- nyilvántartás több mint tízmillió adata alapján kapunk áttekintést a 106 legfrekventáltabb családnév nyelvföldrajzáról. Az atlasz a szótári típusokokn túl jó néhány ortográfiai, hangtani, morfológiai és szemantikai jelenséget is bemutat, melyek között a magyarországi családnévállomány főbb jövevényrétegei is látókörünkbe kerülnek. A szerző a bevezető tanulmányban külön is hangsúlyozza, hogy a magyar nyelvészeken túl sok más rokon, illetőleg a nyelvtudománnyal felületileg érintkező diszciplína hasznosíthatná a kartogramok kínálta lehetőségeket. Közöttük elsőként említi a történészeket. Rajtuk kívül a honismerettel, néprajzzal, művelődés- és népiségtörténettel, kisebbségkutatással, kontaktológiával, migrációs kérdésekkel foglalkozó szakemberek is sok tudományközi összefüggés birtokába juthatnak.