Helga Thoma Poradie kníh

Tragikus királyi házasságok Tragikus házasságok majdnem minden európai udvarban lejátszódtak. A császárok és királyok leányait egyszerűen árunak tekintették, adták-vették őket, és államérdekből sokszor már gyerekkorukban elküldték valamilyen távoli országba, hogy egy olyan férfi mellett éljék le az életüket, akit még sohasem láttak. Boldogságról nem esett szó. Akadtak azonban boldogtalan királynék, akik nem hagyták megtörni magukat, és minden szenvedés ellenére volt annyi erejük, hogy meghatározó módon avatkozzanak be a politika ügyeibe.

Berichte und Schicksale aus dem österreichischen Widerstand aus der Zeit der Nazi-Diktatur

Rman Scholz war überzeugter Nationalsozialist. Er fährt zum Parteitag nach Nürnberg und ist von dem Bild, das sich ihm dort bietet geschockt. Schon bald darauf beschließt er Wider zu leisten

Manželské tragédie evropských panovnických dvorů.

Na takmer všetkých európskych kniežacích dvoroch sa odohrávali manželské tragédie. S kráľovskými a cisárskymi dcérami sa zaobchádzalo ako s tovarom. Už v detskom veku s nimi kupčili a neraz ich poslali do ďalekej krajiny, kde mali stráviť život po boku muža, ktorého nikdy predtým nevideli, Niektoré z týchto kráľovien - napríklad Mária Lujza Orleánska, Izabela Parmská, Jozefa Bavorská, Alžbeta Kristína Brunšvická, Leopoldína Rakúska - sa však nedali zlomiť a našli v sebe dosť síl, aby rázne zasiahli do politického diania v novej vlasti.

A francia királyok szeretői A ​17. és 18. század uralkodói minden további nélkül indíthattak háborúkat, tetszés szerint emelhették az adókat, kedvükre építkezhettek, azonban ha házasodni készültek, akkor térdet-fejet hajtottak az államérdekek előtt: csak olyan nőt vehettek feleségül, aki minden tekintetben megfelelt a királyi ház dinasztikus érdekeinek és követelményeinek. A király házassága éppen ezért az esetek többségében az udvari reprezentáció és a legitim trónörökös nemzésének szintjére süllyedt. Az uralkodó csak a mindenkori szeretőjénél talált szerelemre, megértésre és bizalomra, mert a barátnője volt „hű kedvese”, szerelme, szabadon választott élettársa és koronázatlan királynéja. Helga Thoma hét híres asszony- Diane de Poitiers, Gabrielle d'Estrées, Henriette de Montespan, Madame de Maintenon, Madame de Pompadur és Madame du Barry – portréját rajzolja meg ebben a könyvben. Leírja a forradalom előtti Franciaországban kibontakozó életútjukat, s egyben leszámol azzal az előítélettel, miszerint a királyi szeretők hiú és elvetemült nőszemélyek voltak.

V kronikách európskych panovníckych rodov možno nájsť nejednu temnú kapitolu, ktorá rozpráva o tragických alebo hrozných udalostiach na dvoroch a v rodine. Za kniežaciu či kráľovskú korunu, za trón, za vplyv a kadejaké výhody sa v celých dejinách ľudstva intrigovalo, zrádzalo, podvádzalo, mučilo, ba i vraždilo. Kto stál v ceste na trón či vplyvné postavenie, prekážal alebo sa dokonca opovážil postaviť na odpor, toho odstránili, nech už išlo o synovcov, bratov, sestry alebo dokonca o vlastnú ženu či deti. Pohľad do dejín hovorí: Keď volá moc, nehľadí sa na nič a na nikoho. Európske panovnícke rody nám o tom ponúkajú množstvo príkladov. Autorka zaradila do tejto knihy sedem najznámejších a najdojímavejších rodinných tragédií: osud Agneše Bernauerovej, vzostup a pád Richarda III., vraždu Izabely Mediciovskej a jej švagrinej Eleonóry Toledskej, tragédiu úbohého dona Carlosa, mocenský boj medzi Rudolfom II. a jeho bratom Matejom, tragický život cáreviča Alexeja, syna Petra Veľkého, a utrpenie maličkého ruského cára Ivana IV.

Nach außen mochten die großen europäischen Fürstenhöfe Pracht und Luxus ausstrahlen, doch hinter ihren Fassaden spielten sich wahre Ehetragödien ab. Die Töchter von Kaisern und Königen wurden häufig wie ein Stück Ware gehandelt und noch als Kinder aus Staatsräson in ein fernes Land verschachert; nach persönlichem Glück wurde selten gefragt. Packend und historisch fundiert erzählt Helga Thoma von tragischen Schicksalen, aber auch von starken Frauen, die sich vom Leid nicht brechen ließen.