Géza Gárdonyi bol maďarský spisovateľ a novinár, ktorý si získal najväčšiu slávu ako historický romatik. Vo svojich dielach majstrovsky oživoval minulosť, ponáral sa do zložitých ľudských osudov a skúmal sily, ktoré formovali dejiny. Jeho písanie sa vyznačovalo živým jazykom, farebnými opismi a hlbokým vhľadom do psychológie postáv, vďaka čomu jeho romány dodnes oslovujú čitateľov.
Príbeh Gregora Bornemiszu, jednoduchého maďarského mládenca z ľudu a jeho lásky Evičky na pozadí dramatických udalostí tureckej expanzie. Záporným hrdinom knihy je janičiar Jumurdžák, kladným hrdinom Štefan Dobó, veliteľ jágerského hradu. Pod jeho vedením v roku 1552 zastavilo 2000 obrancovhradu 200-tisícovú tureckú armádu veľkovezíra Ahmeda.
Dvanásti starí mládenci si cez Vianoce rozprávajú svoje príbehy zo ženami a snažia sa nájsť príčinu, prečo skončili ako starí mládenci.
Historický román se rozvíjí kolem osudů řeckého otroka Zety, jejž souhra náhod přivede do sídla hunského vládce Attily. Povzbuzován láskou k dceři jednoho z vojevůdců usiluje o společenský vzestup, účastní se válečných tažení, zvláště bitvy na catalaunském poli, a získá Attilovu přízeň. Náhlá smrt mocného vládce jej však rázem připraví o dobyté postavení a v rozpoutaném boji o nástupnictví si útěkem zachrání jen holý život.
V půvabném dílku Ábel a Ester se autor nevrátil do dějin tak dávných, nýbrž umístil děj na konec minulého století, do doby, kdy byly společenské přehrady v Uhrách ještě velice vyhraněné a byly zdrojemmnoha nešťastných osudů. Přehlížet nebo aktivně je překonávat si odvážili jen výjimeční jedinci. Ábel a Ester jsou obyčejní lidé patřící k různým společenským vrstvám, jejichž vášnivé milostné vzplanutí, jež slibovalo velkou a nehynoucí lásku, nakonec zkoušku přece nevydrželo a podlehlo nemilosrdným společenským konvencím doby.
A tale of Attila the Hun's conquest of Europe intertwined with a young man's unrequited love for a beautiful girl, leading him to choose a life of voluntary slavery.
Gárdonyi egyik legnépszerűbb történelmi regénye, színes, ősi világot elevenít meg: a népvándorlás korának izgalmas, sorsdöntő fejezetét, Attila - hun királynak - mindent elsöprő uralmát és hirtelen halálát. Egy fiatal görög rabszolga, Zéta, Attila közelébe sodródik és krónikási hűséggel meséli el élményeit, tapasztalatait a hunok táborában. Ő maga művelt, nagytudású ifjú, íródeákja Priszkosz rétornak aki a császár követeként indul Konstantinápolyból a Tisza partjára, Attila udvarába. Zéta szerint rettenthetetlen, vad harcosok élnek a hunok földjén, de asszonyaik sem akármilyenek. Van köztük egy, aki különösen kedves neki. Tőle tanulja meg, hogy az embereknek csak az arca ismerhető meg, igazi lényük rejtett, láthatatlan. Zéta nevet, rangot, vagyont remélve indul még a katalaunumi ütközetbe is, hogy méltó lehessen a hun főúr lányához. De Emőke számára csak egy csillag ragyog: Attila - akit halálakor önként követ a sírba. Gárdonyi hiteles történeti forrásokra támaszkodva, s széles körű történelmi tájékozottsággal írta meg regényét. A mű Függelékében közli az író a tárgykörre vonatkozó jegyzeteit is (Igazítások Attila történetén). Tóth Lászlónak a regény keletkezési körülményeit taglaló utószava egészíti ki a tizenkét éven felülieknek szánt nagy regényt.
Gárdonyi sokféle szerelmet látott, sőt maga is átélt. Sikerületlen házassága miatt a gyengébb nem ádáz ellenségének kiáltották ki, regényei és elbeszélései azonban meglepően új nőszemléletről vallanak. Az Ida regénye Gárdonyi pályájának legfordulatosabb, s minden vonatkozásban legérettebb alkotásai közé tartozik. Ó Péter özvegy bornagykereskedő Ida lányát, szabados életformájának egyetlen akadályát, felnőtt koráig zárdában nevelteti. Ida nem sokkal tanulmányainak befejezése után fellázad a zárdai élet rideg embertelensége ellen, s ezért eltávolítják. Apja a hazaküldött lányon igyekszik minél gyorsabban túladni, s hirdetés útján férjhez kényszeríti. A kiválasztott férj, egy kényszerhelyzetben levő tehetséges festőművész, Balogh Csaba, a hozományból nővére birtokát akarja tehermentesíteni. Ida azon kikötését, hogy látszatházasságot kössenek, a férfi elfogadja. A fiatalok esküvő után Münchenben telepednek le, ahol Ida idegenkedése lassan csökken, s kölcsönös ismerkedésük finom rezdülései, egyre erősödő, egymás iránti őszinte érdeklődésük megszabadítja őket szorongásaiktól, míg végül a két megsebzett lélek együttes vergődéséből lassan nyílt szerelem, sőt igazi házasság szövődik.
