Bookbot

Hodnotenie knihy

Viac o knihe

A Cseresznyéskert (1903) írói szándék szerint „mulatságos” alkotásnak készült. A komikus elemek ellenére mégis alapvetően tragikusság és líraiság jellemzi a darabot. Egy létező világ fájdalmas szétesése a humoros felhangokkal és szituációkkal együtt mindenképpen szomorú. Ami volt, nincs többé! Értékes vagy értéktelen? Akármilyen – elmúlt. A mű valóságos cseresznyéskertje szimbólum is. Érvényes minden emberi életre, törekvésre, érvényes családi életre, érvényes bármilyen életforma megszűnésére. De legfőképp érvényes mint szimbólum, a korabeli Oroszországra. A darab Csehovnak egyik legtöbbet játszott színpadi műve. Ennek oka talán az, hogy az igazi remekmű a maga konkrétságán túl – Németh László szavaival élve – „mítoszi csóvával” is bír. A Cseresznyéskert „mítoszi csóvája” egy létező világ eltűnése. Csehov Oroszországa, miként a 19. század, a mélységes mély múltnak kútjába került. Csehov írásai viszont, melyek az akkori emberek apró örömeit, fájdalmait örökítették meg, a jelenhez, a mindenkori mához szólnak. A bennük felmutatott életgazdagság és a sajátságos írói atmoszféra jogán.

Nákup knihy

Cseresznyéskert, Chekhov Anton Pavlovich, Árpád Tóth

Jazyk
Rok vydania
product-detail.submit-box.info.binding
(mäkká),
Stav knihy
Dobrá
Cena
3,59 €

Platobné metódy

3,5
Dobrá
800 Hodnotenie

Tu nám chýba tvoja recenzia

Titul
Cseresznyéskert
Jazyk
maďarsky
Vydavateľ
Akkord
Väzba
mäkká
Počet strán
88
ISBN10
9639429635
ISBN13
9789639429635
Série
Prvé vydanie
1904
Pôvodný názov
Вишнёвый сад (Višňovyj sad)
Hodnotenie
3,5 z 5
Anotácia
A Cseresznyéskert (1903) írói szándék szerint „mulatságos” alkotásnak készült. A komikus elemek ellenére mégis alapvetően tragikusság és líraiság jellemzi a darabot. Egy létező világ fájdalmas szétesése a humoros felhangokkal és szituációkkal együtt mindenképpen szomorú. Ami volt, nincs többé! Értékes vagy értéktelen? Akármilyen – elmúlt. A mű valóságos cseresznyéskertje szimbólum is. Érvényes minden emberi életre, törekvésre, érvényes családi életre, érvényes bármilyen életforma megszűnésére. De legfőképp érvényes mint szimbólum, a korabeli Oroszországra. A darab Csehovnak egyik legtöbbet játszott színpadi műve. Ennek oka talán az, hogy az igazi remekmű a maga konkrétságán túl – Németh László szavaival élve – „mítoszi csóvával” is bír. A Cseresznyéskert „mítoszi csóvája” egy létező világ eltűnése. Csehov Oroszországa, miként a 19. század, a mélységes mély múltnak kútjába került. Csehov írásai viszont, melyek az akkori emberek apró örömeit, fájdalmait örökítették meg, a jelenhez, a mindenkori mához szólnak. A bennük felmutatott életgazdagság és a sajátságos írói atmoszféra jogán.